2011. november 1., kedd

Adatforrás kialakítása Selenium tesztekhez

A mostani cikkemben a FitNesse és a Selenium keretrendszerek egy olyan előnyös ötvözéséről fogok blogolni, amit jómagam találtam ki a Selenium-os tesztelés megkönnyítésére!

Gyakori igény, hogy szükségünk lenne a Selenium tesztjeink eltérő adatokkal való futtatására. Az adatok tárolására elsőre jó megoldásnak tűnhet egy egyszerű csv, properties vagy excel táblázat használata, azonban több száz teszt esetén ezek nem lesznek karbantarthatóak (gondoljunk csak bele, hogy milyen nagy állományok jönnének létre), főleg amikor eltérő környezetekhez eltérő adatokat kellene használnunk. Egy javítási mód lenne ha nem egy nagy excel táblázatot kezelünk, hanem környezetenként (esetleg tesztenként) létrehoznánk egyet-egyet, azonban egy idő után ezzel is karbantartási problémák merülnének fel, mivel a sok állomány manuális kezelése elég nehézkes!

A felvázolt problémára szerintem egy webes oldalstruktúrát használó, HTML táblázat alapú adatforrás jelenthetné a megoldást. Mivel kifejezetten erre a célra nem készült még keretrendszer, úgy gondoltam, - az eredeti felhasználási területétől egy kicsit elrugaszkodva - hogy bevetem a FitNesse-t!

Excel alapú Selenium adatforrás

Bár nagyszámú teszteset esetén az excel alapú adatforrás véleményem szerint nem a legmegfelelőbb választás, bizonyos esetekben megfelelő alternatíva lehet az egyszerű és gyors kezelhetősége miatt. Az excel alapú adatforrás megvalósításának részleteiről itt olvashatsz bővebben.

FitNesse alapú Selenium adatforrás

A Selenium és a FitNesse integrációjával nemcsak az adatforrás problémakörre kapunk megoldást, hanem egy-két nagyon hasznos feature-re is szert teszünk:

  • Tesztjeinket a FitNesse webes felületéről is elindíthatjuk és megtekinthetjük lefutási eredményeket.
  • A FitNesse wiki oldalak verziózásából adódóan, visszaállhatunk egy korábbi adatforrás verzióra.
  • A tesztek definiálása és az adatok megadása mellett, akár szöveges megjegyzéseket is hozzáadhatunk az adatforrás oldalaihoz.
  • Visszakövethetők azok a felhasználók, akik az adatforrás oldalain módosításokat végeztek.
  • Az oldalak szerep alapú korlátozásának lehetősége az olvasás, írás és teszt futtatás tekintetében.

A FitNesse alapú adatforrás kialakításának további előnye, hogy az eltérő környezetekben futó tesztek (pl.: Teszt, Fejlesztői, Integrációs) nemcsak eltérő adatforrásokat, hanem egyedi paramétereket is használhatnak melyeket a hierarchia tetején is definiálhatunk az öröklődésük miatt.


A fenti ábra a FitNesse segítségével definiált, Selenium tesztekhez kapcsolódó adatforrások elhelyezkedését mutatja. A RootSuite tartalmazza a környezetek szerinti suite-okat (TestSuite, DevSuite, IntSuite), melyek a tesztesetek adatforrásait tartalmazzák. A kialakított adatforrás felépítés következtében, a tesztek a gyökér suite-nál egyszerre, vagy környezetenként külön-külön is indíthatók. Érdemes a RootSuite-nál meghatározni a Fixture classpath-t és a használni kívánt böngésző típust (driver), a környezeteknek megfelelő suite-oknál pedig a baseUrl-t, mivel a szülő csomópontoknál megadott paramétereket tovább öröklődnek a gyerekek felé.

Az adatforrások létrehozása megegyezik a FitNesse teszt táblázatok felvételével, a különbség annyi hogy a tesztmetódusok visszatérési értékét nem ellenőrizzük, így azok egységesen true-val térnek vissza. Természetesen a sikertelenül lefuttatott tesztesetek ilyenkor is kijelzésre kerülnek. 


A környezetenként eltérő ${baseUrl} és a böngésző meghajtóhoz tartozó ${driver} változóként kerül definiálásra, mivel az értékek a hierarchiában feljebb lévő suite-nál kerültek definiálásra.


Az elkészített wiki oldalhoz tartozó adatokat a LoginTest, testLoginFunction metódusa használja fel. A tesztosztály a TestBase ősosztályból származik, ahol inicializálásra kerül a baseUrl és a böngésző típus. A TestBase egyben egy ColumnFixture is, amit a RootSuite-nál definiált classpath bejegyzés köt össze a wiki oldallal.
public class TestBase extends ColumnFixture {

 protected Selenium selenium;
 protected WebDriver driver;

 protected void beforeTestCase(String[] fixtureArgs) {
        String baseUrl=fixtureArgs[0];
        String driverName=fixtureArgs[1];
        
        if(driverName.toLowerCase().equals("firefox")){
            driver = new FirefoxDriver();
        }
        else if(driverName.toLowerCase().equals("chrome")){
            driver = new ChromeDriver();
        } 
        //...

        selenium = new WebDriverBackedSelenium(driver, baseUrl);
    }

 protected void afterTestCase() {
  driver.close();
 }
}
Az így kialakított felépítés nem egy hagyományos JUnit teszteset, így a beforeTestCase() ill. afterTestCase() metódusokat a tesztmetódusban kell meghívni. Az afterTestCase() metódus a finally blokkban kapott helyet, így annak lefutása mindig garantált, azaz a Selenium által megnyitott böngésző egy esetleges kivétel esetén is bezárásra kerül. A teszt elindításával a LoginTest publikus mezői megkapják - a táblázat minden sorára lefutva - a wiki táblázat megfelelő mezőinek értékét, megoldva a külső adatforrás értékeinek a felhasználását.
public class LoginTest extends TestBase {

 public String userName;
 public String password;

 public boolean testLoginFunction() throws Exception {
  beforeTestCase(getArgs());
  try {
   selenium.open("/portal/ep/home.do");
   //További selenium parancsok vagy PageObject-ek használata
  } finally {
   afterTestCase();
  }
  return true;
 }
} 
Ezzel egyelőre véget is ért a Selenium-os cikksorozatom. Ha hasznos infókat tartalmazott a számodra, esetleg további kérdéseid lennének a Seleniummal kapcsolatban, írj egy kommentet!

2 megjegyzés: